A hamisítatlan Carbonara

Nemrégiben hallottuk Gianni történetét a Carbonara spagetti eredetére és elkészítési módjára vonatkozóan, s úgy gondoltuk, beszámolunk róla. Ha valakinek, neki aztán valóban hihetünk ebben a témában, mert, hogy ki is lehetne nagyobb szakértője Olaszország ízeinek, mint egy olasz?

Gianni azt mondja, hogy hosszas kutatásba kezdett és utána járt a Carbonara eredetének, származásának, s ezt nagy örömmel osztotta meg azokkal, akik kíváncsiak voltak rá. Mi tehát az igazság?

Honnan is származik az igazi Carbonara?

Gianni szerint két féle történet létezett anno, melyek közül valójában nem került rögzítésre egyetlen szakácskönyvben sem.

Az egyik verzió a múlt század negyvenes végeinek időszakáról szól, amikor Róma felszabadult megszállása alól, az amerikai csapatok segítségével. A hős katonák tiszteletére alkották meg – a legenda szerint – ezt az ételt, hogy kifejezzék hálájukat szabadságukért.

A másik feltevés egyenesen cáfolja ezt, hiszen alaptézis ez esetben az, hogy az étel megalkotása nem is Róma városához köthető. E tézis hívei szerint a Carbonara leginkább a munkások eledele volt annak idején, mégpedig a fahordó embereké, akik a szén kitermeléséhez gyűjtötték a hegyekben a tűzifát, Rómától igen csak messze. Szerintük nyilvánvaló, hogy neve is innen ered.

A két legfontosabb alapanyaga az ételnek ekkor a tojás és a sajt volt.

Mára persze változott a helyzet és a Carbonara szósz több összetevőből is áll. Négy főre például 2 tojás sárgájából, plusz két egész tojásból, 15 dkg parmezán sajtból, 10 dkg szalonnából (Gianni szerint malacpofa szalonna) tevődik össze, frissen őrölt bors-és só hozzáadásával. A szalonnából kinyert zsiradék mellé pluszként használnak olívaolajat is.

A szószhoz persze tészta is dukál, méghozzá tojásmentes (durumtészta) változatban. Ez azért fontos, mert az erőteljes szószt, csak a szárazabb tésztafajta bírja el!

Bátran ajánljuk étlapunkról, főként a kifejezett olasz íz-világ kedvelőinek, a mediterrán konyha szerelmeseinek!

Jó étvágyat kívánunk hozzá!